2014. Július 19-20 I. Kempos családi nap

Az első este megérkezés után gyorsan felvertük a jurtákat, felmértük a terepet, lepacsizott mindenki mindenkivel, majd megittuk a belépőt. Gyöngyösi vonatkozást tekintve 3 fő jelent meg Tápió szívében, mint minden Kempos rendezvény egyik állandó berendezése Én most is ott voltam, hogy aláírjam a jelenlétit jobbomon Rajmi tartotta a frontot másodmagával, Tomi kíséretében. Mivel mindenki tudta, hogy a vasárnap komoly kihívást tartogat magában, az este a visszafogottság jegyében kezdődött meg. Sajnos egyik legjobb barátunk, „Mérték” családi okokra hivatkozva nem tudott minket megtisztelni a jelenlétével, pedig mindenki vele szeretett volna inni. Ez nagyban befolyásolta másnapi főzőversenyen kihirdetett dobogós helyezéseket ugyanis az előzetes esélylatolgatások szerinti győzelemre legesélyesebb csapat, a „Fakanál” csapata arról lecsúszva a futottak még kategóriában ért el elhanyagolható eredményt.

„Nem bánkódunk, hiszen tudjuk, hogy a milyenek lett a legjobb atomjaira főzött csirkepaprikás ma és ezt az erkölcsi győzelmet senki el nem veheti tőlünk!”

– Mondta Rutterschmid Rajmund főszakács úr, majd egy a szeméből kifordulni látszó könnycseppet pörköltszaftos trikójával letörölte és összecsukta a bográcsállványt.

Viccet félretéve, volt ott főzőverseny, horgászverseny, íjászkodási lehetőség, lajtoskocsi, szúnyog, üstnyi lecsó, focilabda, csapolt sör, pottyantós, boci, birka, lovaskocsi, szalmabála és még sok-sok dolog amitől a gyerekek és a felnőttek is jól érezhették magukat! Örülök, hogy ott lehettem és köszönöm a szervezőknek!

Jövőre találkozunk újra!

Döci sensei